2012. augusztus 18., szombat


A második!! :D



Az első bejegyzésem óta elég hosszú idő telt el. Azóta nagy változás történt az életünkben. 2011. december 6-án újra „egyesült” a kis családunk. Kiköltöztünk Angliába. Most itt élünk, férjem (Imi) dolgozik, én pedig Bencével vagyok itthon. Eleinte nem nagyon tudtam mellette horgolni, állandóan a gombolyaggal akart játszani, de szépen lassan megszokta, és ha szépen eljátszik egyedül, akkor nyugodtan tudok én is horgolni, amíg ő játszik. J
Így mostanában elég sokat tudok alkotni, bár ennek az a hátránya, hogy egyre több félkész, folyamatban lévő horgolmány kezd gyűlni.
Néhány alkotás az elmúlt fél évből J :


Vannak félkész munkák, amiket nem szívesen teszek fel, amíg nincsenek készen, meg olyanok, amiket elajándékozás elött nem fényképeztem le. L
Májusban voltunk otthon először, de csak Bencével ketten tudtunk menni. Viszont most itthon vagyunk Magyarországon 3 hétig, de most már mindhárman. Ilyenkor mindig szeretnék valami kreálmányomat ajándékként hazavinni, így már egy ideje ez volt a projekt.  A legfontosabb ajándékom egy horgolt díszpárna a nagymamámnak. Hexagonokból áll. Eredetileg úgy terveztem, hogy két színű lesz. Még Mo-on vettem egy Red Heart Lisa kivizöld fonalat, magamnak, hogy majd egyszer készítek belőle valamit, de sosem jött az ihlet, ezért csak állt a szekrényben. Gondoltam egyet és egy hófehér fonallal kombinálva nekiálltam a hexagonok gyártásának. Kb. a 24. hexagonnál láttam, hogy már biztosan nem lesz elég, ezért vettem hozzá egy mályva színű fonalat, és a többit azzal csináltam. Nem így terveztem, de sajnos más megoldás nem jutott eszembe. A legnagyobb gondom mégis az összevarrással volt, napokig azzal töltöttem az időt, hogy összevarrtam, szétbontottam. L Sehogy sem tetszett. Aztán egyszercsak jónak tűnt, végül minden hexagonra horgoltam még egy rövidpálca sort fehérrel, és azután rövidpálcákkal horgoltam össze őket. Szerintem így jól néz ki, hogy az összevarrásnál kicsit kiemelkedik. Ma kerül átadásra a nagymamám névnapján! J Remélem örülni fog neki. 



2011. november 1., kedd

Az első...

Hosszas gondolkodás után úgy döntöttem, elindítom blogomat. Ma végre rászántam magam, hogy megtegyem az első bejegyzésemet.
Elsősorban az a célom, hogy az elkészült "horgolmány"-aimat és mintákat megoszthassam másokkal, másrészt nemsokára hatalmas változás fog történni az életünkben és remélem nagyon sok pozitív dolog vár ránk (mert ugye optimisták vagyunk), amit szeretnék az érdeklődőkhöz eljuttatni.
Magamról:
29 éves anyuka vagyok. Tündéri kisfiam, Bence 13 hónapos. Férjem 5 és fél hónapja Angliában dolgozik, azóta nem volt itthon. Ez idő alatt sok minden átértékelődik az emberben, még jobban megbecsüli az együtt töltött időt. Kisgyerekkel egyedül nem egyszerű, bár én nem panaszkodhatok, hiszen van segítségem. A kicsi kis szabadidőmben megpróbáltam valami olyasmit csinálni, ami megnyugtat és elfelejthetem a problémákat, még ha rövid időre is. Nekem a horgolás tökéletesen megfelel erre. Már korábban is horgoltam, de a nyáron ez állandó elfoglaltság lett.
Először nagymamámtól begyűjtöttem egy zsáknyi fonalat, aztán nekiálltam a mintakeresésnek. Megpróbáltam magyar nyelvű leírásokat keresni, de hamar rájöttem, hogy egy angol nyelvűt könnyebben meg tudok csinálni. Válogatni lehet bőven, a kínálat szinte végtelen! :)
Indításként itt egy, az első műveim közül, egy cserepes virágköltemény, talán erre vagyok a legbüszkébb! Anyukámnak készült Anyák napjára!